Kezdőlap > Óvoda szabályzata > SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Csöglei Óvoda

és

Csöglei Óvoda Egeraljai tagintézménye

OM azonosító:201942

Hatályba lépés időpontja: 2013.március.25.

BEVEZETŐ

Az SZMSZ jogi háttere

I. Általános rendelkezések

1. Az óvoda alapvető célja, alapfeladatai

2. Az alapító okirat elemei, jogszabályi háttere

II. Az óvoda szervezeti felépítése

III. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolattartás rendje, formája

1. Az óvodavezető

2. A tagintézmény-vezető

3. A helyettesítés rendje

4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

5. A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája

6. Az óvoda és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái

IV. A külső kapcsolatok rendje

1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és rendje

V. A működés rendje

1. A gyermekek fogadása, nyitva tartás, a vezetők benntartózkodása

2. Az óvoda munkarendje

3. Az óvodapedagógusok benntartózkodásának rendje

4. A nem pedagógus munkakörben dolgozók benntartózkodásának rendje

5. Az óvodai felvétel

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

8. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

9. A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések

10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

11. Intézményi óvó – védő előírások

12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

13. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

14. Kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés

15. Tájékoztatás a pedagógiai programról, az SZMSZ-ről és a házirendről

VI. Záró rendelkezések

Legitimációs záradék

Mellékletek:

Adatkezelési (és iratkezelési) szabályzat – 1. számú melléklet

Munkaköri leírás-minták – 2. számú melléklet

BEVEZETŐ

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rögzíteni.

A Szervezeti és Működési Szabályzat olyan alapdokumentum, amely alapvetően a közoktatási intézmény felnőtt dolgozóira állapít meg szabályokat, valamint azokra, akik valamilyen módon, formában, kapcsolatba kerülnek az intézménnyel.

Jogszabály írja elő, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatba bele kell foglalni az intézmény alapmutatóit - az alapító okirat legfontosabb elemeit -, alaptevékenységét és ezeket meghatározó jogszabályi hátteret.

Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának elveiben és tartalmában illeszkedni kell az intézmény más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz.

A Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi jogszabályok és rendeletek alapján készült:

1992. évi XXXIII. Törvény A Közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.)

1992. évi XXXVIII. Törvény Az államháztartásról

2012. évi I. Törvény A Munka Törvénykönyvéről

1993. évi LXXIX. Törvény A Közoktatásról

2011. évi CXC. Törvény A Nemzeti köznevelésről

1996. évi XXXI. Törvény A Tűzvédelemről

1997. évi XXXI. Törvény A Gyermekvédelemről és a gyámügyi igaztatásról

1999. évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

(4.§.(7)

20./2012. évi (VIII.31.) EMMI Rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről

138./1992. (X.8.) Kormányrendelet a Kjt. Végrehajtásáról

277./1997. (XII.22.) Kormányrendelet A pedagógus továbbképzésekről,

szakvizsgáról

229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény

végrehajtásáról

368./2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működéséről

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

I. Általános rendelkezések

1. Az óvoda

Székhely intézmény: CSÖGLEI ÓVODA

8495 Csögle, Széchenyi tér 47.

Óvodai csoport száma: 1 csoport

Tagintézmény: Csöglei Óvoda Egeraljai tagintézménye

8497 Egeralja, Fő utca 10.

Óvodai csoport száma: 1 csoport

2. Az intézmény alapvető célja, alapfeladatai

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

2014. szeptemberétől 3 éves kortól kötelező lesz az óvodai jogviszony.

Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épülő helyi óvodai pedagógiai program alapján folyik. Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramját a Kormány adja ki.

3. Az alapító okirat elemei, jogszabályi hátterei

Az Alapító okirat módosítását az alapítók az alábbiak szerint fogadták el:

Adorjánháza község önkormányzata 12/2012. (XII.18.) önkormányzati rendelet, 55/2012. (XII.10.) számú határozat.

Csögle község önkormányzata 15/2012. (XII.18.) önkormányzati rendelet, 80/2012. (XII.10.) számú határozat.

Egeralja község önkormányzata 13/2012. (XII.18.) önkormányzati rendelet, 61/2012. (XII.10.) számú határozat.

Iszkáz község önkormányzata 70/2012. (XII.10.) számú határozat.

Kiscsősz község önkormányzata 43/2012. (XII.10.) számú határozat.

Kispirit község önkormányzata 62/2012. (XII.10.) számú határozat.

Működési köre:

Adorjánháza, Csögle, Iszkáz, Egeralja, Kiscsősz, Kispirit községek területe.

Fenntartók:

Adorjánháza község Önkormányzata 8497 Adorjánháza, Fő u. 26.

Csögle község Önkormányzata 8495 Csögle, Rákóczi u. 188.

Egeralja község Önkormányzata 8497 Egeralja, Fő u. 2.

Iszkáz község Önkormányzata 8493 Iszkáz, József A. u. 3.

Kiscsősz község Önkormányzata 8494 Kiscsősz, Kossuth u. 47.

Kispirit község Önkormányzata 8496 Kispirit, Kossuth u. 3.

Létrehozásáról rendelkező határozatok:

2/1999.(VI.30.) együttes képviselő testületi határozat

Jogelődje:

Közös Fenntartású Általános Iskolák, Óvodák és Könyvtár Szervezete

(rövidített neve: KÁOKSZ)

Csögle, Rákóczi u. 195.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés

Az alapító neve és címe:

Községi Közös Tanács VB. Csögle

8495 Csögle Rákóczi u. 188.

Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve és székhelye:

Csögle község Önkormányzata Csögle, Rákóczi u. 188. mint gesztor önkormányzat, aki az 1997. évi CXXXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározottak alapján létrejött társulási megállapodás szerint gyakorolja a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket.

Fenntartók: Adorjánháza, Csögle, Egeralja, Iszkáz, Kiscsősz, Kispirit községek önkormányzatai.

Az intézmény besorolása: közös igazgatású köznevelési intézmény, ezen belül óvodák.

Gazdálkodási jogköre szerint: önállóan működő.

Az intézmény alaptevékenysége 2013. jan. 1-től:

Óvodai nevelés

Szakágazati besorolás szerint: 851 020 Óvodai nevelés

Szakfeladatok:

851000-1 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851011-1 Óvodai nevelés, ellátás

562912-1 Óvodai intézményi étkeztetés

562917-1 Munkahelyi étkeztetés (3%-os arányt képez)

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése:

Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott, akikre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó.

Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra (pl. megbízási jogviszony) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó.

OM azonosító:201942

Adószám:15430953-2-19

Számlaszám:11748038-15430953

II. Az óvoda szervezeti felépítése

Vezető beosztások

Magasabb vezető beosztású: óvodavezető

Vezető beosztásúak: tagóvoda-vezető

Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja.

Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és a telephelyén foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják.

Az intézmény szerkezeti felépítését a szervezeti diagram tartalmazza:

ÓVODAVEZETŐ

TAGÓVODA-VEZETŐ

ÓVODAPEDAGÓGUS

DAJKA

ÓVODAPEDAGÓGUS

DAJKA

III. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, a belső kapcsolattartás rendje, formája

1. Az óvodavezető

Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. A képviselőtestület megbízásával, magasabb vezetői beosztásban. A megbízás feltételeit a 2011. évi CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 38. pontjának 67.§ (7) - a határozza meg.

Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg.

Az óvodavezető feladatai a következő területek szerint csoportosíthatók:

 pedagógiai

 munkaügyi

 gazdálkodási

 tanügy-igazgatási.

Az óvodavezető felelős:

 az intézmény szakszerű és törvényes működéséért

 a takarékos gazdálkodásért

 a pedagógiai munkáért

 a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért

 a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért

 a gyermekbalesetek megelőzéséért

 a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért

 a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért

 a döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért

 a nevelőmunka irányításáért, ellenőrzéséért

 a szülői szervezetekkel való együttműködésért

 az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe

 a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátásáért.

Gyakorolja a munkáltatói jogkört.

Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Képviseli az intézményt.

Az alkalmazottak foglalkoztatására és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja.

Feladatkörébe tartozik különösen:

 nevelőtestület vezetése

 a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése

 a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése

 a szülői szervezettel való együttműködés

 a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünneplésének megszervezése

 a gyermekvédelmi munka irányítása

 a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása

 a gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése

 az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal

 az igazgatási feladatok ellátása, így különösen:

- az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte

- a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele

- a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja.

Kizárólagos jogkörébe tartozik:

 a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagóvodában foglalkoztatottak tekintetében a tagóvoda-vezető véleményének kikérésével

 a fenntartó előtti képviselet

 felelősségre vonás, közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

 a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Az óvodavezető feladata még:

Kapcsolattartás, koordináló tevékenység:

- a fenntartóval

- a gazdálkodást segítőkkel

- Polgármesteri Hivatal alkalmazottaival

- Nevelési Tanácsadóval

- szakmai szervezetekkel

- egészségügyi szolgáltatóval, védőnővel

- Gyermekjóléti Szolgálattal

- Logopédiai Szakszolgálattal.

2. A tagintézmény-vezető

Vezetői megbízással rendelkezik, megbízását az vezető óvónő adja.

Az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját, szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbadását a tagóvodában.

A munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően látja el a nevelő – oktató munka irányítását, a nevelőtestületi munka segítését. Az óvodavezető utasításainak megfelelően végzi tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét.

A munkaidő beosztásának megfelelően tartózkodik az óvodában, helyettesítését a tagintézmény óvodapedagógusa látja el.

Feladata:

 a tagintézményben dolgozó nevelőtestület tagjainak szakmai vezetése

 munkatársakkal való együttműködés, munkavégzésük ellenőrzése

 a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése

 jogszabályok, rendeletek betartása és betartatása

 Szülői Szervezettel való együttműködés

 a tagintézményi ünnepek méltó megszervezése

 a gyermekvédelmi munka ellátása

 a helyi községek fenntartóival való közvetlen kapcsolattartás.

Az óvodavezető további állandó és eseti feladatokat is megállapíthat a tagintézmény-vezető részére.

3. A helyettesítés rendje

Az óvodavezető tervezett távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik.

Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését a székhely óvoda óvodapedagógusa látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másképp intézkedik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam.

Az intézkedés jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az óvodavezető és a helyettesítésére megbízott személy kivételes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a tagóvoda-vezető feladata.

A tagóvoda-vezetőt akadályoztatása esetén a tagóvoda óvodapedagógusa helyettesíti.

4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg.

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:

 a pedagógiai program és módosítása elfogadásakor

 a házirend elfogadására

 a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a módosítása elfogadásakor

 a nevelési év előkészítésére

 a munkaterv elfogadására

 az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására

 az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására

 jogszabályban meghatározott esetekben.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha

 az óvodavezető összehívja

 a nevelőtestület egyharmada kéri

 szülői szervezet – legalább a szülők 1/3-ának kérése – kezdeményezi.

Alkalmazotti értekezletet kell tartani:

A közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak.

5. A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája

A székhely óvoda és a tagóvoda vezetői közötti kapcsolattartás formái:

 személyes megbeszélés, tájékoztatás

 telefonos egyeztetés, jelzés

 e-mail

 írásos tájékoztatás

 értekezlet

 a tagintézmény ellenőrzése.

A tagóvoda-vezető részt vesz a havonta rendszeresen tartott vezetői megbeszélésen, ez alkalommal beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat.

A megbeszélések közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja.

A tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon.

Az óvodavezető ellenőrzési terve alapján, vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát.

Az óvodavezető és a tagóvoda vezető együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához, és azokat az érintettek megismerjék.

Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon kapcsolatban állnak egymással.

6. Az óvoda és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái

Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre.

A szülők jogait és kötelezettségét a 2011. évi CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 42. pontjának 72.§ - a tartalmazza.

Az óvodai szülői szervezettel (Szülői Munkaközösséggel) való együttműködés szervezése az óvodavezető és a tagóvoda vezető feladata.

Az óvodai szülői szervezet

Véleményezési jogot gyakorol:

 nevelési program elfogadásakor

 a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben.

Egyetértési jogot gyakorol:

 a házirend elfogadásakor.

Javaslattevő jogot gyakorol:

 az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben

 az óvoda irányítását, a vezető személyét

 az óvoda egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben:

 nyílt napokon, játszódélutánokon

 nyilvános ünnepélyeken

 fogadóórákon

 családlátogatásokon

 szülői értekezleteken,

 a faliújságon elhelyezett információkon keresztül

 a szülők képviselőinek részvétele a nevelési értekezleteken

 a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül

 az óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során.

Az óvodákban működő Szülői Szervezet, döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

 saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása

 a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői szervezet elnöke, tisztségviselői)

 a szülői szervezetet tevékenységének szervezése

 saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

A Szülői Szervezet munkáját az óvoda tevékenységével az óvodavezető és a tagintézmény-vezető koordinálják. A Szülői Szervezet vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az óvodavezető a felelős.

A szülői szervezet köteles jogköreiben eljárva írásban nyilatkozni.

IV. A külső kapcsolatok

1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A logopédus hetente egyszer tart logopédiai foglalkozást mindkét óvodában.

A pedagógiai szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére.

A gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő Nevelési Tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban.

Az általános iskola képviselőjével külön megállapodások rögzítik az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést.

Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, családsegítő szolgálattal. A kapcsolattartás az óvodavezető felelőssége.

A foglalkozás-egészségügyi, gyermek-egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata.

Az egyházak képviselőivel az óvodavezető és a tagóvoda-vezető tart kapcsolatot.

A fenntartóval való kapcsolattartás tartalmát lényegesen befolyásolják a köznevelési törvénynek a fenntartói irányításra vonatkozó előírásai.

V. A működés rendje

A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. Június 1.-től augusztus 31.-ig nyári életrend szerint működik az óvoda.

A nevelési év rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben a szülői közösség véleményének figyelembevételével:

 Nevelőtestületi értekezletek időpontjai / nevelés nélküli munkanapok időpontjai

 Óvodai rendezvények és ünnepélyek időpontjai, lebonyolításuk módjai

 Nyári karbantartási, takarítási szünet időpontja .

1. A gyermekek fogadása, nyitva tartás, a vezetők benntartózkodása

Az óvoda székhelyén és telephelyén hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel működik.

Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás időpontját február 15.-ig a fenntartónak ismertetnie kell. A zárás idején, a szülő kérésére a székhely óvoda és a tagóvoda kölcsönösen biztosítja az elhelyezést. A nyári zárás előtt 30 nappal kell összegyűjteni a gyerekek elhelyezésére vonatkozó igényeket.

Nyitvatartási idő:

Csöglén: reggel 6 óra 15 perctől, délután15 óra 30 percig (napi 9 óra 15 perc).

Egeralján: reggel 7 órától délután 16 óráig (napi 9 óra).

Mindkét óvodát a munkarend szerint érkező óvónő nyitja, és a munkarend szerint távozó óvónő zárja. Heti pihenő és munkaszüneti napokon az óvodákat zárva kell tartani. Nyitvatartási időn túl csak a hivatalos feladatát végző dolgozó tartózkodhat az intézményben.

A hivatalos ügyek intézése:

Csöglén az óvodavezető irodájában történik,

Egeralján a tagóvoda-vezető irodájában.

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi.

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt az óvodavezetőnek, a tagóvodában a tagóvoda-vezetőnek, vagy a helyetteseiknek az óvodában kell tartózkodnia. Biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a feladatok ellátása, melynek felosztása az óvodavezető feladata.

2. Az óvoda munkarendje

Az óvoda alkalmazottainak részletes, általános munkarendjét az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az alkalmazottnak munkából való rendkívüli távolmaradását úgy kell jeleznie, hogy az óvodavezető megfelelő helyettesítéséről gondoskodni tudjon.

Az óvodavezető alakítja ki – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarendet, s a közalkalmazottak szabadságának kiadásának rendjét.

3. Az óvodapedagógusok benntartózkodásának rendje

A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) kötelező órákból (32 óra), valamint a gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, illetve kijelölést az óvodavezető adja.

4. A nem pedagógus munkakörben dolgozók benntartózkodásának rendje

A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető állapítja meg. A dajkák munkaidő-beosztása: a székhely óvodában 7 – 15 óráig, a tagóvodában 8 – 16 óráig.

5. Az óvodai felvétel

Felvételre jelentkezés idejét, módját a fenntartó állapítja meg.

A beíratás időpontját az óvodavezető határozza meg, gondoskodik arról, hogy az érintett szülők erről - a beíratást megelőző időben - tájékoztatást kapjanak.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

Az óvodavezető minden területen teljes körű ellenőrzési jogkörrel bír.

A tagóvoda-vezető az óvodavezető utasítására és a munkaköri leírás alapján végez ellenőrzéseket.

A szakmai ellenőrzés kiterjed:

 az óvoda helyi nevelési programjában kitűzött célok teljesítésére, feladatok megvalósítására

 az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok ellátására

 a gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek megfigyelésére

 az óvodapedagógus munkafegyelmére

 az óvodapedagógus – gyermek kapcsolatára

 a szakmai dokumentumok ellenőrzésére.

Az ellenőrzés fajtái:

 tervszerű, előre megbeszélt szempontok alapján végzett látogatás

 spontán ellenőrzések (problémák, reakciókészség, naprakészség)

 az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

 tagintézmény-vezető

 fenntartó

 szülői szervezet

Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének általánosítható tapasztalatait a nevelési év záró értekezletén értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az ünnepek, megemlékezések, hagyományápolás az óvoda helyi nevelési programjában foglaltak alapján történik.

Az óvodában ünnepelhető jeles napok: ősz, tél, tavasz jeles napjai, születésnapok megtartása folyamatosan, Advent, Mikulás, Karácsony, Farsang, március l5., Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, Évzáró ünnepély.

Megünneplésük módját, felelőseiket az éves munkaterv tartalmazza.

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az intézmény hagyományai érintik az óvodás gyermekeket, a felnőtt dolgozókat, a szülőket, hozzátartozókat.

8. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatnia kell az óvodapedagógust.

Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg fél 9 óráig be kell jelenteni az óvodapedagógusoknak. A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni.

7 nap igazolatlan távolmaradás esetén értesíteni kell a szülőt (maximum kétszer).

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek ennél többet van távol igazolatlanul. Ez nem vonatkozik arra a gyermekre, aki iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt – betöltötte 5. életévét. Ebben az esetben a szülő értesítését követően a jegyzőt kell értesíteni, amennyiben a gyermek 7 napnál többet van igazolatlanul távol.

Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.

9. A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések

A szülő gyermeke étkezéséért térítési díjat fizet. A térítési díj mértékét a fenntartó határozza meg. Az ingyenes és az 50%-os térítési díj a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén igényelhető (rendszeres nevelési segélyről szóló határozat bemutatása, három gyerek megléte, orvosi igazolás tartósan beteg gyermek esetén).

A térítési díjat havonta egyszer kell befizetni.

10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A 2011. CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében, egy nevelési évben egyszer az óvodás gyermeknek általános orvosi vizsgálaton kell részt venni, amely ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás.

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását - a fenntartó önkormányzat és a házi orvosi szolgálat közötti megállapodás alapján – a háziorvos és a védőnő látja el.

Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:

 biztosítja az elvégzendő szűrővizsgálatokhoz szükséges óvodai feltételeket

 gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről

 szükség szerint gondoskodik a szülők tájékoztatásáról, a szűrővizsgálati eredményekről (további orvosi vizsgálatok szükségességéről, orvosi, védőnői felkérés alapján).

Évente egy alkalommal látás-, hallásvizsgálat történik az óvodában a fenntartó által biztosított feltételek mellett.

Ha egy gyermek, betegségre gyanús vagy beteg a következő módon kell eljárni:

 Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.

 A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni.

 Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Az óvodában megbetegedő gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül kell az intézményből elvinnie.

Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani! (Fertőtlenítés, takarítás).

11. Intézményi védő, óvó előírások

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy:

 a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja

 ezek elsajátításáról meggyőződjék

 ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért:

- Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben - szükség szerint mindkét óvodában – a gyermekek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat.

- Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, s a játékszert aszerint alkalmazni.

- Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet, vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig a vezetők figyelmét haladéktalanul felhívni.

- A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítése az óvodavezető feladata.

- Óvodán kívüli program esetén gondoskodni kell megfelelő számú felnőtt kísérőről. A kísérők felelnek a rájuk bízott gyermekekért, akiket indulás előtt név szerint, írásban rögzítve vállalnak. A nehezen nevelhető gyermekek csak óvónő csoportjához tartozhatnak.

- Balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyerekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni.

- Minden balesetet követően az óvodavezetője köteles megtenni minden szükséges intézkedést a további balesetek elkerülése érdekében.

12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az intézményben rendkívüli eseménynek számít:

 tűz

 árvíz

 földrengés

 bombariadó

 egyéb veszélyes helyzet.

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről. Megtesz minden olyan intézkedést, amelyek a gyermek védelmét, biztonságát szolgálják. Haladéktalanul értesíti a fenntartót, az érintett hatóságokat és a szülőket.

Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályozatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

13. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

Az óvodával jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:

 a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására,

 valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

 A gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe.

 Az intézmény programja iránt érdeklődő új szülő tájékozódás céljából.

 Rendkívüli esetben az óvoda programja iránt érdeklődő szakmai csoport.

 Az a levelező vagy nappali tagozatos hallgató, aki hospitálás céljából keresi fel az intézményt.

 A fenntartói, szakértői és egyéb hivatalos látogatás alkalmából az óvodába érkező személy.

 A látogatásokról előre egyeztetni kell:

- az óvodavezetővel

- a tagóvoda-vezetővel (erről az egyeztetésről az óvoda vezetőjét tájékoztatni kell).

Az alkalmazotti közösség tagjai a feladatkörüket meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek és a tagóvoda-vezetőnek jelentik be.

A külön engedélyt az óvodavezetőtől illetve a tagintézmény-vezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:

 a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor,

 a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

14. Kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés

A Közoktatásról szóló törvény 2013. augusztus 31.-ig hatályban lévő 118.§ (12) bekezdése előírja a közoktatási intézmények számára, hogy a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit az SZMSZ-ben határozzák meg.

Kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülhet az óvodapedagógus, ha:

 nevelő munkáját az átlagosnál magasabb színvonalon látja el

 a nevelés minőségének javítása érdekében többletmunkát vállal

 pedagógiai munkához való viszony tekintetében

 munkafegyelme példás

 óvoda érdekeit szem előtt tartja

 a társas kapcsolatokban kiegyensúlyozott (óvónő-gyermek, óvónő-szülő) viszonylatban

 a kollégáival együttműködik, munkahelyi kapcsolataiban egymás tiszteletét, megbecsülését fontosnak tartja, és így is cselekszik

 egész munkahelyi és munkahelyen kívüli magatartásával hozzájárul az óvoda hírnevének öregbítéséhez.

Az intézményben teljesítménypótlékot nem alkalmazunk.

15. Tájékoztatás a pedagógiai programról, az SZMSZ-ről és a házirendről

Az óvodavezetői és a tagóvoda-vezetői irodában kell elhelyezni – az óvodavezető által hitelesített másolati példányban:

 az óvoda pedagógiai programját

 Szervezeti és Működési Szabályzatát

 házirendjét.

Ezt a szülők az óvodavezetőtől, a tagóvoda-vezetőtől – helyszíni tanulmányozásra, betekintésre – elkérhetik.

A szülők az óvodavezetőtől, a tagóvoda-vezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról, előre egyeztetett időpont alapján.

A szülők tájékoztatására, az óvodavezető intézkedése szerint, szervezett formában, szülői értekezleten is sor kerülhet.

VI. Záró rendelkezések

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, a Szülői Munkaközösség véleményezi.

A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző Szervezeti és Működési Szabályzata.

A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések betartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.

Legitimációs záradék

1. Elfogadó nyilatkozat

Az intézmény nevelőtestülete a Szervezeti és Működési szabályzat tartalmát megismerte, nevelőtestületi értekezleten megvitatta, véleményezés után elfogadta.

Kelt: Csögle,2013. március. 25.

………………………………….

Hajmási Dezsőné

Óvodavezető

…………………………………

Harcziné Erdélyi Éva

Jegyzőkönyv-hitelesítő

2. Egyetértési Nyilatkozat

A Csöglei Óvoda Szülői Munkaközössége képviseletében nyilatkozom arról, hogy az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatának elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, a benne foglaltakkal egyetértünk.

Kelt: Csögle, 2013. március . 25.

…………………………………..

Szülői Munkaközösség elnöke

A Csöglei Óvoda Egeraljai tagintézménye Szülői Munkaközössége képviseletében nyilatkozom arról, hogy az intézmény Szervezeti és Működési szabályzatának elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, a benne foglaltakkal egyetértünk.

Kelt: Egeralja, 2013. március .25.

……………………………………

Szülői Munkaközösség elnöke

A d a t k e z e l é s i

(és iratkezelési)

s z a b á l y z a t

1. számú melléklet

TARTALOMJEGYZÉK

Általános rendelkezések

A szabályzat alapját képező jogszabályok

A szabályzat hatálya

A KIR rendszerbe történő adatszolgáltatás

Az alkalmazottak nyilvántartott adatai

A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

Személyi irat

Személyi irat kezelése

A személyi anyag tartalma

A pedagógusigazolvány

A gyermek adatainak kezelése, továbbítása

Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje

Az adatok statisztikai célú felhasználása

Titoktartási kötelezettség

IRATKEZELÉS

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje

Elektronikus küldemények átvétele

Elektronikus küldemények nyilvántartása

Az elektronikus iratok továbbítása, postázása

Az óvoda által használt nyomtatványok

Szülők értesítése, írásbeli nyilatkozat

Határozat

Jegyzőkönyv

Iktatókönyv

Küldemények

Közérdekű adat

Záradék, jóváhagyás

Általános rendelkezések

Az adatkezelési szabályzat célja az alkalmazottak valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

A szabályzat alapját képező jogszabályok:

 a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv.

 a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.

 a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.

 a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet

 a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 26.§

 az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságáról szóló 2011. évi CXII. tv.

A szabályzat hatálya:

A szabályzat hatálya kiterjed az óvoda vezetőjére, minden közalkalmazottjára, továbbá az óvoda gyermekeire.

A KIR rendszerbe történő adatszolgáltatás

A közoktatás információs rendszerébe – a 229/2012. kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.

A közoktatási információs iroda, azonosító számot ad ki annak, akit pedagógus munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben alkalmaznak.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül– csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

A közoktatási információs iroda, azonosító számot ad ki annak, aki óvodai jogviszonyt létesített.

A közoktatás információs rendszere tartalmazza az óvoda nyilvántartást. A gyermeki nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, társadalombiztosítási jelét, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait. A gyermeki nyilvántartásból személyes adat –az érintetten kívül – csak az óvodai jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott személy részére. A gyermeki nyilvántartásban adatot az óvodai jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni.

Az alkalmazottak nyilvántartott adatai:

 név, születési hely és idő, állampolgársága

 állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám

 munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok

- iskolai végzettség, szakképesítés

- munkában eltöltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízások, további jogviszony,

- besorolással kapcsolatos adatok

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei

- szabadság, kiadott szabadság.

Az alkalmazott, a szabályzatban fel nem sorolt adatai, csakis az egyén írásos hozzájárulásával kezelhető (nyilvántartás, adatátadás, továbbítás).

A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelős az intézményvezető, valamint a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében.

A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.

A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

Személyi irat

Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:

 a személyi anyag iratai

 a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok

 a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás)

 a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, önként átadott, adatokat tartalmazó iratok

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

Személyi irat kezelése

Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az óvodavezető feladata.

A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D § - ban meghatározott személyek:

 a közalkalmazott felettese

 feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv

 munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság

 a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság

 az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül

 az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv

 más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr).

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet iratkezelési előírásai alapján történik.

A közalkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.

A személyi anyag tartalma:

 a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai

 a pályázat vagy szakmai önéletrajz

 az erkölcsi bizonyítvány

 az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata

 iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata

 a kinevezés és annak módosítása

 a vezetői megbízás és annak visszavonása

 a címadományozás

 a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok

 a teljesítményértékelés, minősítés

 a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat

 a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat

 a közalkalmazotti igazolás másolata.

A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

A személyi anyagnak „Betekintési lapot” is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lapot” a személyi anyag részeként kell kezelni.

A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ban foglalt eseteket.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően kell elhelyezni. Az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell.

A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti

jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető.

A pedagógusigazolvány

A munkáltató a pedagógus-munkakörben, pedagógiai munkát segítő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelemre – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógus-igazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges

adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógus-igazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a közoktatási információs irodával történő egyeztetését foglalja magában.

A gyermek adatainak kezelése, továbbítása

A 2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41.§ (4) alapján nyilvántartott adatok:

 gyermek neve, születési hely és ideje, állampolgársága,

 állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma

 a szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma

 a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok (tanügyi nyilvántartó, csoportnapló, személyiséglap, mérés-értékelőlap)

 az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen:

 felvétellel kapcsolatos adatok,

 a gyermek magatartásával, fejlődésével kapcsolatos adatok,

 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességre vonatkozó adatok,

 a gyermek balesetre vonatkozó adatok,

 a gyermek azonosítószáma: TAJ szám, oktatási azonosító szám

 Nyilvántarthatók azok az adatok, amelyek a jogszabályban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetőek, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága (szociális étkezési támogatások).

A gyermekekről szóló adatkezelésre és továbbításra jogosultak: vezető óvónő, tagóvoda-vezető, óvodapedagógusok.

Adatkezelés és továbbítás intézményi rendje

Adattovábbításra jogosult: az óvoda vezetője és a tagóvoda vezetője.

A beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok átadhatóak: pedagógiai szakszolgálat intézményeitől az óvodába, illetve vissza.

Az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok átadhatóak:

 a szülőknek

 a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek

 az iskolának.

A magatartás, a gyermek értékelésével kapcsolatos adatok átadhatóak:

 nevelőtestületen belül

 az érintett szülőnek

 óvoda váltás esetén az új óvoda vezetőjének.

Adatok továbbíthatók:

 a fenntartónak,

 bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek

 államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére

 családvédelemmel, gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó intézményeknek a gyermek veszélyeztetésének feltárása, megszüntetése céljából

 egészségügyi intézményeknek (orvosok, védőnők) a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából.

Az adatok statisztikai célú felhasználása

A közoktatási információs rendszerébe, az óvoda köteles adatokat szolgáltatni a következő esetekben:

 Aki első alkalommal kerül alkalmazásra pedagógus illetve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe,

A közoktatási információs rendszer tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek, így az:

 érintett nevét,

 születési adatait,

 azonosító számot

 végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat

 az intézmény OM azonosítóját.

Titoktartási kötelezettség

Az óvónőt, a nevelést segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettsége függetlenül a foglalkoztatási jogviszonyától, annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a nevelőtestületi értekezletre, a nevelők egymásközti, a gyermek érdekében történő esetmegbeszélésekre.

A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi üléseken.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény értelmében kezelhetők, és továbbíthatóak.

A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden, gyermekével összefüggő adat.

I R A T K E Z E L É S

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A KIR intézményi azonosítókat (adatközlő személye, jelszó ) igénylő moduljait a mesterjelszó-kezelőben kiosztott jogosítvánnyal rendelkező személy használhatja. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

 az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

 az óvodapedagógusokra vonatkozó adatbejelentések

 az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések

 az október 1.-i pedagógus és óvodás lista

 az október 1.-i oktatási statisztikai adattáblákat.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Elektronikus küldemények átvétele

Az intézményi postafiókra érkezett elektronikus levelek megnyitását az óvodavezető vagy a helyettese végzi. Az elektronikus levelek elolvasása után az óvodavezető az iratkezelési szabályzat leírása alapján dönt az iratokról.

Az óvodavezető, annak távollétében helyettese a küldeményeket a címzetthez továbbítja. Az elosztást, iktatást igénylő iratokat ki kell nyomtatni, és kinyomtatott formában kerülnek a címzett óvodapedagógushoz, illetve az óvodavezetőhöz iktatás céljából.

Elektronikus küldemények nyilvántartása

Az iktatandó iratokhoz – ha az elektronikus levélben mellékletként érkeztek- ki kell nyomtatni, és az adott irathoz hozzá kell csatolni az elektronikus levél fejlécét, amely tartalmazza az e-mail kézbesítési adatait (feladó, címzett, elküldés ideje, tárgy stb.).

Az így kinyomtatott, és melléklettel ellátott irat az iratkezelési szabályzatban a papíralapú iratokkal megegyező eljárásban kell részesíteni. A mappákban összegyűlt elektronikus leveleket évente egyszer az iktatókönyv lezárásával egy időben elektronikus adathordozóra el kell menteni és az iktatókönyv mellékleteként az iktatókönyvvel együtt kell tárolni.

Az elektronikus iratok továbbítása, postázása

Amennyiben iktatást igénylő irat küldése történik, azt az iratkezelés papíralapú irataira vonatkozó szabályok szerint a fogadott elektronikus postákkal megegyező módon szükséges iktatni és nyilvántartani.

20/2012.(VIII.31.) EMMI - rendelet 30. fejezet 88.§ - a szerint az óvoda által használt nyomtatványok:

- felvételi előjegyzési napló

- felvételi és mulasztási napló

- óvodai csoportnapló

- óvodai törzskönyv

- a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény.

Az intézmény dolgozói munkaköri leírásaik szerint vezetik a nyomtatványokat.

Szülők értesítése írásban:

- a gyermek óvodai felvételéről

- a felvétel esetleges elutasításáról

- nyilvántartásból való törlésről

- a gyermek fejlődésével kapcsolatos döntésről

- az intézmény működési rendjéről

- minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést határozat formájában előírja.

A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozata kell:

- minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul

- minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.

Az intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben tartalmaznia kell.

- a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését

- ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást

- a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat

- az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

Jegyzőkönyvet kell készíteni:

- ha a jogszabály előírja

- ha az intézmény nevelőtestülete az intézmény működésére, a gyerekekre vonatkozó kérdésekben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz)

- ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja.

A beérkezett, illetve az intézményben keletkezett hivatalos iratokat, küldeményeket iktatással kell nyilvántartani. Az iktatókönyv hitelesített iratkezelési segédeszköz.

A küldemények átvételére jogosult a címzett vagy a feladatkörrel megbízott személy. Felbontás nélkül a címzetthez kell továbbítani a névre szóló iratokat.

Továbbra is élő szabály az, hogy ha az adott ügy jellege nem követel meg egyéb, pl. írásbeli elintézési módot, akkor telefonon és személyesen is elintézhető.

A törvény előírásai alapján közérdekű adatnak minősül:

- Helyi Óvodai Program (pedagógiai program)

- Házirend

- Szervezeti és Működési Szabályzat.

Vonatkoznak rájuk a törvény közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályi. Egy-egy példányt oly módon kell elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Az intézmény honlapjának hiányában a helyben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni.

Záradék, jóváhagyás

Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

Az adatkezelési szabályzatot az óvoda vezetője készítette.

……………………………….

2013. március .25. Hajmási Dezsőné

vezető óvónő

Munkaköri leírás-minták

2. számú melléklet

Munkaköri leírás

A munkakört ellátó neve:

Munkaköre: TAGÓVODA-VEZETŐ

A munkáját felügyeli és irányítja: VEZETŐ ÓVÓNŐ

Munkavégzés helye: Csögle Óvoda Egeraljai tagintézménye

Egeralja, Fő u. 10.

Munkaidejét és kötelező óraszámát az érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője. Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint felelősséggel végzi.

Felelőssége:

 a tagóvoda szakszerű pedagógiai működése a Helyi Óvodai Nevelési Program szerint

 közvetlen vezetője az óvodában dolgozó óvodapedagógusnak és dajkának /munkáltatói jogokkal nem rendelkezik /, felel munkaidejük, munkarendjük betartásáért

 szervezi a tagóvoda munkáját

 vagyonvédelem, a leltározás elkészítése évente /takarékosság szem előtt tartása/

 a Helyi Óvodai Nevelési Program elkészítése, átdolgozása

 a költségvetésben megtervezett szakmai anyag beszerzése és rendeltetésszerű használata

 az óvodáskorú gyermekek személyiségjogainak védelme, betartása, betartatása

 a szülőkkel való korrekt kapcsolattartás, folyamatos tájékoztatás

 gyermekvédelmi felelőssel való kapcsolattartás

 együttműködés a leendő első osztályok tanítójával

 közvetlen felettese a vezető óvónő, akinek adatszolgáltatási, beszámolási és titoktartási kötelezettséggel tartozik;

 fontosabb döntések előtt felettesével konzultál.

Feladatai:

 óvodai nyilvántartás, hiányzások naprakész vezetése

 folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését

 statisztika pontos kitöltése

 térítési díjak kiszámolása, beszedése, feladása, bizonylatok kiállítása; pénzkezelést végez: térítési díjakat minden hónapban szedi,

 helyettesítések megszervezése és a helyettesítési napló vezetése

 szabadságolási terv elkészítése

 karbantartási munkák megszervezése, ellenőrzése

 az éves költségvetés készítésekor az óvodát érintő dologi kiadások tervezésére javaslatot tesz

 az óvodai csoport munkájának évenkénti értékelése

 óvodai ünnepélyek szervezése, lebonyolítása

 kapcsolatot tart a székhely óvodával.

A munkaköri leírás változtatási jogát az óvodavezető fenntartja.

A munkaköri leírást átvettem, a munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem,

elfogadtam:

……………………………………… ……………………….

közalkalmazott munkáltató

Csögle, ………………………

Munkaköri leírás

A munkakört ellátó neve:

Munkaköre: ÓVODAPEDAGÓGUS

A munkáját felügyeli és irányítja: ÓVODAVEZETŐ

A munkavégzés helye: Csöglei Óvoda

Csögle, Széchenyi tér 47.

Felelőssége: a munkaköri leírásban és a közvetlen vezetője által meghatározott feladatok végrehajtásáért.

Jogköre és feladatai:

 munkaköri kötelessége, hogy a jogszabályban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtak és a Helyi Óvodai Nevelési Programban, a házirendben előírtak szerint járjon el

 köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, a munkafegyelem és a közösségi együttműködés normáit

 munkaidejét és óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabályok határozzák meg

 az óvodában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkát el tudja kezdeni

 felkészül a nevelő és oktató munkára

 felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről

 a humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (pl.: testi fenyítés, megfélemlítés, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés)

 naprakészen, folyamatosan vezeti a felvételi és mulasztási naplót, a csoportnaplót, a személyiséglapokat, a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat

 folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését

 lehetőségekhez képest részt vesz a továbbképzéseken

 folytasson önképzést, fejlessze szakmai műveltségét

 a külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon külső helyszínekről

 teremtsen esztétikus környezetet

 az együttnevelés érdekében tartson kapcsolatot a családdal

 differenciáltan foglalkozzon a hátrányos helyzetű gyermekekkel, veszélyeztetettség esetén vegye fel a kapcsolatot a gyámügyi felelőssel

 az intézmény vagyonának védelméért felel

 a tűz-baleset- és munkavédelmi szabályokat betartja

A munkaköri leírás változtatási jogát az óvodavezető fenntartja.

A munkaköri leírást átvettem, a munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem,

elfogadtam:

…………………………... ………………………..

közalkalmazott munkáltató

Csögle, …………………………

Munkaköri leírás

A munkakört ellátó neve:

Munkaköre: ÓVODAPEDAGÓGUS

Közvetlen felettese: TAGÓVODA-VEZETŐ

A munkavégzés helye: Csöglei Óvoda Egeraljai tagintézménye

Egeralja, Fő u. 10.

Felelőssége: a munkaköri leírásban és a közvetlen vezetője által meghatározott feladatok végrehajtásáért.

Jogköre és feladatai:

 munkaköri kötelessége, hogy a jogszabályban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtak és a Helyi Óvodai Nevelési Programban, a házirendben előírtak szerint járjon el

 köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, a munkafegyelem és a közösségi együttműködés normáit

 munkaidejét és óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabályok határozzák meg

 az óvodában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkát el tudja kezdeni

 ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását időben jelezze vezetőjének, kollégájának

 felkészül a nevelő és oktató munkára

 vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát

 a humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (pl.: testi fenyítés, megfélemlítés, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés)

 naprakészen, folyamatosan vezeti a felvételi és mulasztási naplót, a csoportnaplót, a személyiséglapokat, a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat

 folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését

 lehetőségekhez képest részt vesz a továbbképzéseken

 folytasson önképzést, fejlessze szakmai műveltségét

 a külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon külső helyszínekről

 teremtsen esztétikus környezetet

 az együttnevelés érdekében tartson kapcsolatot a családdal

 differenciáltan foglalkozzon a hátrányos helyzetű gyermekekkel, veszélyeztetettség esetén vegye fel a kapcsolatot a gyámügyi felelőssel

 az intézmény vagyonának védelméért felel

 a tűz-baleset- és munkavédelmi szabályokat betartja

A munkaköri leírás változtatási jogát az óvodavezető fenntartja.

A munkaköri leírást átvettem, a munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem,

elfogadtam:

…………………………………………. ……………………………………….

közalkalmazott tagóvoda-vezető

……………………………………….....

munkáltató

Csögle, …………………………

Munkaköri leírás

A munkakört ellátó neve:

Munkaköre: DAJKA

Munkaidő: heti 40 óra /naponta 7-15 óráig/.

Munkáját felügyeli és irányítja: óvodavezető

A munkavégzés helye: Csöglei Óvoda

Csögle, Széchenyi tér 47.

Felelőssége: a munkaköri leírásban és a közvetlen vezetője által meghatározott feladatok végrehajtásáért.

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban:

 Az óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.

 Az étkezések előkészítése és megszervezése során együttműködik a konyhai dolgozókkal.

 Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi és a mosogatóba viszi.

 A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.

 A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.

 A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.

 Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.

 Ismerje a Helyi Óvodai Nevelési Programot, a házirendet, a SZMSZ-t.

 Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.

 Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.

 Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.

 Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.

 Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek.

 A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.

 A rábízott növények gondozásban részt vesz.

 A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

A dajka egyéb feladatai:

 Az óvoda helyiségeit tisztán tartja.

 Hetente, szükség szerint naponta végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.

 A portalanítást mindennap elvégzi.

 A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.

 A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.

 A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint.

 Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.

 Postai kézbesítést és kisebb szállítási teendőket (vásárlást) ellát.

 Gondozza az óvoda udvarát, a homokozó környékét nyáron locsolja reggeli időszakban.

 A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.

Egyéb rendelkezések:

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja.

Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda vezetőjével.

A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.

A munkaköri leírás változtatási jogát az óvodavezető fenntartja.

A munkaköri leírást átvettem, a munkaköri leírásban foglaltakat tudomásul vettem,

elfogadtam:

………………………… ………………………

közalkalmazott munkáltató

Csögle,…………………………

Munkaköri leírás

A munkakört ellátó neve:

Munkaköre: DAJKA

Munkaidő: heti 40 óra /naponta 8-16 óráig/.

Közvetlen felettese: tagóvoda-vezető

A munkavégzés helye: Csöglei Óvoda Egeraljai tagintézménye

Egeralja Fő u. 10.

Felelőssége: a munkaköri leírásban és a közvetlen vezetője által meghatározott feladatok végrehajtásáért.

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban:

 Az étkezések előkészítése és megszervezése során a melegítőkonyhában elvégzi a szükséges teendőket. A kiszállított ételt ellenőrzi, ételmintát vesz naponta.